Alap műtrágya

Alaptrágyázás alatt a szerves és műtrágyák kiszórását és a gyökérzónába való bedolgozását értjük. Erre azért van szükség, hogy pótolni tudjuk a növénytermesztés során fogyó tápanyagokat. Az alaptrágyázás során leginkább a makroelemeket pótoljuk (nitrogén, foszfor, kálium), közülük is elsősorban a nehezen kimosódó tápelemeket.

Nitrogén hatóanyagból a közismert mozgékonysága miatt ősszel csupán kis mennyiséget kell kijuttatni.

Ősszel főleg a kálium és foszfor hatóanyagokat tartalmazó műtrágyákat szórjuk ki, mivel a kálium és a foszfor mozgása a talajban jelentéktelen. Ráadásul ezek az elemek lassabban oldódnak mint a nitrogén, ezért is szükséges, hogy még ősszel szórjuk ki őket.

A kálium az őszi műtrágyák legfontosabb tápanyaga. A kálium számos növényi folyamatban vesz részt, beleértve a vízszabályozást, a fotoszintézist, a fehérjeszintézist és az enzimek aktiválását. Ezenkívül javítja a növények stressztűrő képességét és betegségekkel szembeni ellenálló képességét. A kálium hozzájárul a növények vízfelhasználásának hatékonyságának javításához is, ami különösen előnyös lehet száraz vagy aszályra hajlamos körülmények között.

A foszfor is fontos szerepet játszik az őszi tápanyagpótlás során. A foszfor a növények számára nélkülözhetetlen tápanyag, kritikus szerepet játszik a fotoszintézisben, az energiaátvitelben és a sejtosztódásban. A foszfor elősegíti az erős gyökérrendszer kialakulását, amely segít a növényeknek hatékonyabban felvenni a vizet és a tápanyagokat. A foszfor kulcsszerepet játszik a virágok és a termés fejlődésében is. Elősegíti a rügyek, virágok fejlődését, valamint elősegíti a termés méretének és súlyának növekedését. A foszfor a növények növekedésében és fejlődésében betöltött szerepe mellett segít a növényeknek a betegségek és kártevők elleni küzdelemben is. Ennek az az oka, hogy a foszfor részt vesz a sejtfalak kialakításában, és segítik a növényeket a kórokozóktól és rovaroktól.