Az alábbiakban Babicz Szabolcs írását közöljük változtatás nélkül.

Szabolcs a Debreceni Egyetem Kertésztudományi Intézetének oktatója, és belföldön, illetve külföldön tart szaktanácsadást, előadásokat és képzéseket. Egy önálló szakkönyv szerzője, egy szakkönyv lektora és sokszáz publikáció szerzője.

Egy növény kondicionáló – ami jóval több, mint egy növénykondicionáló

Beszéljünk kicsit a Flavo Plant-ról!

Nagyon sok növényvédelemmel és tápanyaggazdálkodással kapcsolatos írásomban szoktam emlegetni a növényi falvonoidokat és konkrétan a Flavo Plant nevezetű terméket, de soha nem tettem róla közzé egy komplexebb anyagot. Ennek most jött el az ideje.

Mi az a Flavo Plant és mire lehet használni?

Egy saját élménnyel kezdem. Sok évvel ezelőtt kaptam egy kísérleti anyagot, amiről nem tudtam semmit, csak annyit, hogy egy standardizált növényi kivonat, ami növényi flavonoidokat tartalmaz. Az anyag (teljesen szabványosan) egy kólásüvegben került hozzám, mindenféle felirat nélkül. Nagyon erős fahéj illata volt. Semmit nem tudtam róla. Ez volt a Flavo Plant prototípusa, amiről azt sem tudtam, hogy mit tartalmaz.

Soha semmit nem használok fel semmilyen célra, aminek nem ismerem a pontos hatóanyagtartalmát, sőt a hatóanyagok hatásmechanizmusát. Ezért ez az üveg bekerült a műhelyembe és feledésbe is került. Viszont a műhelyben terjedő fahéjillat mindig gondoskodott róla, hogy ne feledkezzek meg róla teljesen. A készítmény még nem volt engedélyezési fázisban sem és még a NÉBIH kísérletek sem zajlottak. Egy külföldi nyaralás alatt, egy véletlen találkozás hozott össze a termék fejlesztőjével, Dr Szendi Róbert állatorvossal. Tőle tudtam meg, hogy mit tartalmaz a termék, milyen összetevőket tartalmaz és milyen céllal hozták létre. Ez a növényi flavonoidokat tartalmazó termék eredetileg az egy üregű gyomrú állatok (sertés, nyúl, ló) takarmányozására (itatására) lett fejlesztve. Ezek a flavonoidok nagyon jótékony hatással vannak a vastagbélfórára és a perifériás keringésre (Mellesleg embereknél is). A lovak, sertések, nyulak hőleadása a vékony bőrszövettel rendelkező testrészeken keresztül hatékony (Végtagok, fülek). Hőségben – ha nem jó ez egyedek hőleadása, vagy nem jók a tartási körülmények – ezek az állatok ingerlékenyekké válnak, csökkent a testtömeggyarapodásuk és fogékonyabbá válnak különböző betegségekre. A flavonoidok itatásával sokkal jobb a hőleadás, az állomány nyugodtabb, sőt nagyon sok antibiotikumos kezelés is elhagyható volt.

Oké, de mi köze ennek a növényekhez? Természetesen a kutató vénával megáldott fejlesztő saját magán és növényeken is kipróbálta a terméket és meglepő megfigyelésekre tett szert. Ezeket aztán kísérletesen is elkezdték kutatni és igazolni. Ekkor kezdtem el én is foglalkozni vele, először dísznövényeken. Miért dísznövényeken? Mert azokat nem esszük meg. Amíg a Nébih kísérletei nem zajlottak le és a termék nem lett engedélyeztetve, addig gyümölcsökön nem próbáltam ki. Az én első kísérleti alanyaim leanderek, rózsák, egynyári virágok és levéldísznövények voltak. Gyakorlatilag mindenre használtam, ami a ház körül volt. Egy-két hónap alatt nagyon látványos eredményeket tapasztaltam. Nagy méretű, sötétzöld, fényes levelek képződtek a leanderen. Bizonyos levéltetű érzékeny fajokon pedig azt vettem észre, hogy kezelés után erősen gyérül a levéltetű populáció.

Szóval így indult a kapcsolatom a Flavo Planttal, amit akkor még nem is így hívtak. De ezek után figyelemmel kísértem a termék utóéletét és a vele folyó kísérleteket. Mikor a Flavo Plant végre engedélyezett termék lett, elkezdtem a tesztelését almában, meggyben, faiskolai és házikerti termesztésben. A Flavo Plantot nem csak önmagában, hanem egyéb termékekkel kombinálva is teszteltem.

 Ezeket a tapasztalatokat írom le, kombinálva a termék hivatalos ajánlásaival.

Mi a Flavo Plant? Mi van benne?

Hivatalosan a Flavo Plant: „öt növényfaj flavonoidjainak standardizált kivonata, fungicid, baktericid, repellens, adjuváns hatású növényvédelmi céllal alkalmazható, növénykondicionáló készítmény, ami alkalmas a növényt érő fertőzések, valamint a stresszhatások során fellépő oxidatív stressz kezelésére.” Ez egy annyira szép körmondat, hogy érdemes egy kicsit elemezni szakmai szempontból.

Miért növénykondicionáló és miért nem nevezzük növényvédő szernek?

A növénykondicionáló szerek engedélyeztetése sokkal egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb. Ezért a gyártók egyre gyakrabban kondicionálóként engedélyeztetnek olyan termékeket, amelyeknek egyébként számos növényvédelmi hatása is van. E miatt a növénykondicionálók piaca felhígult, de számos olyan termék van köztük, amelyek nagyon ütőképesek. Ilyen a Flavo Plant is!

Elemezzünk tovább!

Baktericid = baktériumölő,

fungicid = gombaölő,

repellens = bizonyos rovarokra nézve riasztó hatású,

adjuváns = segíti a vele együtt kijuttatott kontakt szerek terülését, viaszrétegbe történő beoldódását.

Az alábbi öt növény kivonatát tartalmazza: fahéj, citrusfélék, csalán, rozmaring, cickafark.

Mire használhatjuk, mire Jó?

 Termelői szempontból ez a legfontosabb kérdés! Nézzük végig egyesével a Flavo Plant hatásait!

• Adjuváns hatás

 Más szóval hatásfokozó hatás. A Flavo Plant a vele együtt kijuttatott kontakt gombaölőszerek hatását fokozza. Segít a levélre juttatott permetszercseppek szétterülésében és a viaszrétegbe történő behatolásában (Penetrációban.) E miatt a tulajdonság miatt a Flavo Plant – tal együtt kijuttatott réz és kén készítmények dózisa 20-50%-al csökkenthető, mert nő a hatékonyságuk.

• Fungicid és baktericid hatás

A réz, az ezüst és a fahéj gomba és baktériumölő hatása régóta ismert. Az ezüst felhasználása növényvédelmi szempontból elég drága lenne, ezért nem véletlenül nem terjedt el. Szemben a rézzel, ami még biotermesztésben is használható. A réz viszont a hasznos talajbaktériumokat és talajgombákat is pusztítja, ezért a talajéletre gyakorolt hatása egyértelműen negatív, e mellett pedig az emberi szervezetben is felhalmozódik, különösen a máj és zsírszövetekben.

A fahéj esetében ilyen aggály nem merül fel. A Flavo Plant hatékonyan alkalmazható az almatermésűek baktériumos tűzelhalása ellen, valamint a gombás megbetegedések közül a liszharmat, stigmina, blumeriella ellen is!

• Repellens hatás – vagy riasztó hatás

A repellens hatás, más szóval riasztó, vagy távoltartó hatás. A Flavo Plant-tal folyó kísérletekben igazolták (valamint nagyon sok termelő visszaigazolta), hogy a terméknek, kijuttatás után 5-14 napig levéltetvekre, cseresznyelégyre és foltosszárnyú muslicára nagyon erős riasztó hatása van.

Ezt szeretném kiegészíteni egy saját megfigyeléssel, ami a különböző poloskafajokra vonatkozik. Ezek közül az ázsiai márványospoloska, és a zöld vándorpoloska okozza mindenhol a legtöbb problémát. A volt cégem bio almaültetvényében sokszor használtam Flavo Plantot. Ezt az ültetvény technológiai bemutatókon nagyon sokan látogatták. Egyszer egy látogató tette fel a kérdést: „nálatok miért nincs poloska?”. A kérdésre nem tudtam válaszolni. Őszintén szólva fel sem tűnt, hogy nincs poloska a kertben. Ez után kezdtem el erre tudatosan figyelni. Egy teljesen hétköznapi cikkben, (nem is szakmai cikkben) olvastam, hogy a fahéjnak (valamint az ecetnek és a szódabikarbónának) riasztó hatása van a poloskákra. Aztán tudatosabban is kezdem figyelni ezt a jelenséget és rájöttem, hogy itt nem csak egyszerűen riasztó hatásról van szó, hanem sokkal többről!

A poloskák genetikailag képtelenek megemészteni a növényi nedveket, mert hiányzik belőlük az ehhez szükséges enzim! E miatt a poloskák olyan baktériumokkal élnek együtt, amelyek megtermelik számukra ezt az enzimet. A baktériumok a poloskák középbél szakaszában élnek és nem csak a növényi nedvek emésztéséhez szükséges enzimet, hanem bizonyos aminosavakat és vitaminokat is szolgáltatnak a poloskának. A poloskák ennek híján nem tudnak megélni. A nőstény poloska már a peterakáskor megkeni (beoltja) a petéket ezzel a baktériummal. A kikelő rovarok első „reggelije” a peteburok. Így már ők is be lesznek oltva az emésztést segítő enzimet termelő baktériumokkal. Ha nem tudnak elegendő mennyiségű baktériumot felvenni a kikelő rovarok, nem érik el az ivarérett kort. A Flavo Plant fahéjkivonata épp ezeket a baktériumokat pusztítja el. (Hozzá kell tenni, hogy az ecet és a szódabikarbóna is hatékony ebben.) Meggyőződésem, hogy még nagyon sokat nem tudunk az egyébként a pontos hatásmechanizmusokról.

• Stresszkezelő hatás:

A gyümölcsöket érő stressz általában a következők miatt alakul ki. Fagy, jégverés, szélverés, aszály, magas UV sugárzás, hőstressz.

Normális anyagcsere folyamán is keletkeznek a növényi sejtekben reaktív oxigénformák (szuperoxid-anion, hidrogén peroxid). Ezeket az élettan „szabad gyökök”-ként emlegeti. Ezek minimális jelenléte normális, viszont stressz hatására mennyiségük hirtelen megemelkedik és a növény saját szervezete ellen fordulnak. A növény saját antioxidánsai nem képesek a hirtelen megemelkedett szabad gyökök mennyiségét semlegesíteni, így azok roncsolni kezdik a fehérjéket, a sejtmembránokat, ez pedig a sejtek jelentős részének pusztulásához vezet.

Ekkor nő meg a növényi falvonoidok szerepe! A flavonoidok védelmi pajzsként viselkednek stresszhelyzet esetén! Ők az úgynevezett „szabadgyök fogók”. Szerkezetükből adódóan képesek elektronokat átadni a reaktív oxigénformáknak, ezzel semlegesítve azokat, mielőtt kárt tudnának okozni a sejtmembránokban. A köznyelv ezt „antioxidáns hatásnak” nevezi.

A flavonoidok ezen kívül képesek megkötni a káros mértékben jelen lévő fémionokat, így megakadályozzák, hogy azok felgyorsítsák a további szabadgyökök képződését. E mellett gátolják, lassítják azon növényi enzimek működését, melyek felelősek a szabad gyökök termelődéséért.

Ezeken kívül van még egy nagyon fontos szerepük, ami nem más, mint a fényvédelem! Erős napsugárzás, UV sugárzás esetén a növény bőrszövetének felső rétegében flavonoidok halmozódnak fel, ezáltal szűrve a napsugárzás káros tartományát és csökkentve a szövetek felmelegedését. A kívülről a növénybe juttatott Flavo Plant ezért azonnal belső naptejként is funkcionál napégés ellen!

Látható, hogy a Flavo Plant flavonoid tartalma nem csak egy ponton támogatja a gyümölcsfáinkat, hanem számos élettanilag fontos folyamatban közrejátszva segíti őket, hogy ellenállóbbak legyenek. Teljesen hétköznapi nyelvre lefordítva a flavonoidok – így a Flavo Plant – olyan a növények számára, mint a stresszes emberi szervezetnek, idegeknek a magnézium és a B6 vitamin kombinációja.

Fentiek mellett a flavonoidok jelentős szerepet töltenek be a növények színanyagainak kialakulásában. A piros fedőszínű gyümölcsök színeződést Flavo Plant kezeléssel jelentősen elő lehet segíteni.

Saját Flavo Plant kísérletem leírása

 A sok-sok megfigyelés mellett 2021-ban Szőke Zsombor Phd. Hallgatóval és a Debreceni Egyetem munkatársaival (Veres Szilvia, Oqba Basal) egy tudományos kísérletet állítottunk be. Ennek eredményeit foglalom össze röviden az alábbiakban.

(A teljes cikk angol nyelven itt érhető el: „Review on Agriculture and Rural Development 2022 vol. 11 (1-2) ISSN 2677-0792 DOI: 10.14232/rard.2022.1-2.176-180”) 

A kísérletben három termék (Flavo Plant – növényi flavonoid, Bistep-huminsav, Solvitis Fe-vas tartalmú permettrágya) hatását vizsgáltuk külön-külön és kombinációkban. A kísérletben arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a készítmények milyen hatást váltanak ki az alma hajtásnövekedésére, gyümölcsméretére, a gyümölcs beltartalmára vonatkozólag. A kísérletet külön beállítottuk faiskolában is, ahol a hajtásnövekedés dinamikájára gyakorolt hatást vizsgáltuk.

A kezeléseket permettrágyázás formájában három alkalommal végeztük el május és június folyamán. Külön-külön mindhárom termék nagyon jó hatással volt mind a hajtásnövekedésre, mind a gyümölcsméretre, mind a beltartalmi paraméterekre. Ebben önmagában semmi meglepő nincs, hiszen erre a célra lettek fejlesztve.

Ha csak a termékek egyedüli hatását vizsgáljuk, akkor a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva mindhárom termék jelentős gyümölcsméret növekedést és erősebb hajtásnövekedést produkált. A három készítményt egymáshoz viszonyítva jelentős különbséget nem tapasztaltunk. Viszont a kombinációban történő alkalmazás esetén már jelentős különbségek mutatkoztak!

A levelek klorofilltartalmára és fotoszintetikus aktivitására, hajtásnövekedés mértékére a Flavo Plant és a Solvitis Fe készítmény kombinációja gyakorolta a leglátványosabb hatást. A gyümölcsméret növelésében és a gyümölcsök cukor/sav tartalmának emelésében a Flavo Plant és a Bistep kombinálció hozta a legjobb eredményeket. Ezek az eredmények viszont látványosan kiugróak voltak mind a kontrollhoz, mind a termékek önmagukban történő alkalmazásához képest.

Mi ennek a gyakorlati jelentősége? Ha gyenge a növekedésünk és a fa általános kondíciója egy falvonoid és egy vaskelát tartalmú permettrágya kombinációjával tudunk hatékonyan beavatkozni. A két termék nagyon jól támogatja egymást a vegetatív növekedés elősegítésében. Sokkal jobb hatást tudunk elérni, ha nem külön-külön, hanem együttesen alkalmazzuk őket.

Ugyanígy, ha elégedetlenek vagyunk a gyümölcsérettel és a fák túlterheltek, akkor egy falvonoid és egy huminsav együttes alkalmazásával tudunk segíteni a leghatékonyabban. A kísérletben a kontrollhoz képest 8 mm gyümölcsátmérő növekedést értünk el.

Nagyon sokszor hangoztatom, hogy ne esküdjünk meg egy-egy kondicionáló készítménnyel! Ne egyoldalúan támogassuk a növényt! (Van, aki megvásárol egy lombtrágyát, mert olcsó, vagy rátukmálja egy inputanyag kereskedő, mert éppen sok van raktáron. Ezek után pedig egész évben ezzel kondicionál, merthogy: „ha már megvettük, koptassuk el”.) Ez egy nagyon rossz gyakorlat!

A kondicionálók használatakor a következőket vegyük alapul:

• Vegetáció elején nitrogén, aminosav, huminsav, fulvosav, flavonoid, vas, magnézium és kalcium tartalomra van leginkább szükségünk.

• Vegetáció végén ezek jelentősége csökken és előtérbe kerül a kálium, foszfor, cink, bór igény. A vegetáció második felében a falvonoidok és szerves savak szerepe akkor kerül ismét előtérbe, ha stresszhelyzetet akarunk kezelni. Főleg aszályra, napégésre, magas UV sugárzásra és jégverésre gondolok.

Tehát ne alapozunk csodaszerekre, mert ilyenek nincsenek. A növényi kondíció felépítésében, az indukált rezisztencia kialakításában a sokszínűség számít! Ebben pedig a flavonoidoknak, konkértan pedig a Flavo Plantnak is nagy szerepe van.

Egyéb mérések és megfigyelések Flavo Plant használattal kapcsolatban:

A Flavo Plantot eredetileg kondicionálási céllal fejlesztették. A kísérletek során derült fény a gombákkal szembeni eredményességre és néhány üzemi megfigyelés során kezdték el vizsgálni a rovarokkal szembeni hatékonyságot.

• NÉBIH szeder kísérlet: A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) esetében a Flavo Plant kezelést követő két hétig 89%-os távoltartást mértek a kontrollhoz képest. Rovarölőszer maradék nélkül közel teljes muslicamentesség érhető el!

• Solymosi Zsolt, jégsaláta termesztő, növényvédő szakmérnök megfigyelései: Flavo Plant használat mellett jégsalátában egyetlen rovarölőszeres kezelés elég volt levéltetvek ellen! Flavo Plant használat mellett nem volt levéltetű visszatelepülés. Flavo Plant használat mellett salátában 25-30%-al kevesebb a gyapottok bagolylepke hernyók által fúrt fej.

• Dömötör István – Növényorvos – Agrárközpont Kft: meggy és bodzaállomány erőteljes fekete levéltetű fertőzését önmagában Salvovitával kezelve nem ért el eredményt. Salvovita + Flavo Plant állománykezeléssel 100%-os levéltetű mentességet ért el. (A SalvoVita termék a jelenlegi Extremoforte Sword néven forgalomban lévő készítmény elődje volt.)

• Pécsinger János – szőlés, borász – Pannonhalma: megfigyelései szerint a csak önmagában Flavo Plant-al kezelt szőlőkben az amerikai szőlőkabóca állománya jelentősen alacsonyabb volt a kezeletlen kontrollhoz képest. A megfigyelés igazolására idén kísérletek kerülnek beállításra.

A következőkben néhány képpel illusztrálnám a Flavo Plant kondícióra gyakorolt hatását. Az első képen egy Flavo Planttal több alkalommal kezelt állomány téli fagyokkal szembeni ellenállóképességét láthatjuk. A kezelések még az előző vegetációban történtek! Gyakran halljátok tőlem és gyakran írom is le, hogy: „az idei fagyvédelem tavaly kezdődött el!” Ennek ékes példája ez a fotó.

Az alábbi fotón pedig az látható, hogy milyen levélszín különbség, milyen pluszkondíció alakul ki a szőlőben a Flavo Plant vegetációban történő alkalmazása után. Ez annak köszönhető, hogy a falvonoidok nagyon hatékonyan növelik a növények fotoszintetikus aktivitását.

Itt szeretném hozzáfűzni azt is, hogy a Flavo Plant évente maximálisan 6 alkalommal használható és két kezelés között el kell telnie 15 napnak. Ugyanezt javaslom egyébként azoknak is, akik adjuvánsként bármilyen narancsolaj tartalmú készítményt használnak. Mind a Flavo Plant, mind a narancsolaj tartalmú készítmények vékonyabbá teszik a levelek viaszbevonatát. (Ugyenzt csinálják egyébként a rovarok viaszos bevonatával is.) Éppen ezért néha kell egy kis szünet, hogy a levelek viaszrétege regenerálódni tudjon.

Mielőtt ennek a monstre hírlevélnek a végére érnék, még tennék ide két régebben készült saját felvételt abból az időből, amikor ismerkedni kezdtem a Flavo Plant használatával és még csak dísznövényeken használtam a Flavo Plant prototípusát. Azt hiszem, hogy ezek a képek magukért beszélnek. A mellékelt fotókat sok éve készítettem. Március elején előhoztam a nem tejesen fagymentes telelőhelyükről a leandereimet. Ahogy az lenni szokott a levelek télen elvékonyodó viaszrétege miatt volt egy közepes pajzstetű és leander sárga levéltetű fertőzés, valamint a növények kaptak egy enyhe fagyot is, ezen kívül – csak, hogy szép legyen – levélgombásodás is beindult. Mit tettem ezután. A „kitelelés” után a növények nálam mindig kapnak egy rezes és Flavo Plantos lemosást. Az öntözést óvatosan, kis adagokkal kezdem el, de minden esetben huminsavas és kálium nitrátos öntözővizet használok. (Nem viszem túlzásba, maximálisan 5-5 ezrelék, ez még permettrágyának sem lenne magas koncentráció, viszont ezt egészen július közepéig így használom. Utána már csak vízzel öntözök.) A Flavo Plantos kezelést minden hónapban megismétlem. A kezelt és a kezeltlen (két kezelés) leanderek között hat hét múlva ez a különbség látható. A képeket nem akarom túlmagyarázni, aminek látszódnia kell, az látszik. Balra a kezeletlen, jobbra a kezelt növény távolról és közelről is.

Még néhány fontos információ, ha ki szeretnétek próbálni a Flavo Plantot!

Mivel a „flavó” élelmezésegészségügyi várakozási ideje 0 nap, ezért kiválóan használható akár közvetlenül betakarítás előtti permetezéshez is. Hol lehet ennek jelentősége? Azoknál a gyümölcsöknél, ahol fontos a hosszú idejű tárolhatóság. Az alma, körte, birs felületén az UV sugárzás számtalan ki mikrosérülést okoz. A tárolás során fellépő gombás betegségek ezeken keresztül jutnak be. A tárolási betegségek elkerüléséhez ezért a Flavo Plant nagyon jó szermaradék mentes megoldás.

Mikor ne használjuk!?

Ha a megtermelt gyümölcsöt cefrézni szeretnénk, betakarítás előtt 14 nappal már ne használjunk Flavo Plantot, mert olyan erős a gombaölő hatása, hogy az erjedés beindulásához nélkülözhetetlen élesztőgombákat is elpusztítja.

Szintén ne használjuk olyan mikrobiológiai készítményekkel, amelyekben gombák vannak! Például a gombaparazita gombát tartalmazó készítményekkel. (Trichoderma, stb.)

A Flavo Plant UV és hőálló képessége nagyon jó, viszont nem kedveli a lúgos Ph-t! Ne keverjük erősen lúgos kémhatású készítményekkel! A permetezővizet – mint a legtöbb esetben – érdemes Flavo Plant használata mellett is savanyítani!

Hagy e vissza fahéjillatot?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert a készítménynek átható fahéj illata van. A permetező, az ruhánk, a hajunk minden, ami érintkezésbe kerül vele fahéjillatú lesz. Viszont a lepermetezett gyümölcsökön érdekes módon ez az illat egy óráig sem marad meg. Szamócánál, málnánál, szedernél nagyon fontos, hogy a leszüretelt gyümölcs pultállósága jó legyen. Ehhez egyrész kell egy jól eltalált kalcium/nitrogén arány, másrészt, hogy a leszüretelt tétele felületén ne jelenlen meg a szürkepenész. A szüret előtti napon – vagy órákkal a szüret előtt – permetezett bogyósoknak nincs fahéj illata.

Lehet e és érdemes e vele öntözni?

 A kérdés joggal merül fel. Zöldségekben és dísznövényeknél 1-3 ezrelékes koncentrációban kipróbáltam, hogy milyen hatása van öntözésben, de jelentős hatást nem véltem felfedezni. Öntözésre ezért nem ajánlom, szemben a fuminsav és fulvosav tartalmú termékekkel.

A termék felhasználásáról itt olvashat még.